A kemping, ahol megszálltunk, minden jóval fel volt szerelve, amire egy egyhetes pihenéskor szüksége lehet az embernek. Az idő annyira nem volt kegyes hozzánk, de a bátrabbak szinte mindennap megmártózhattak a Körös hideg holtágában, ami a kempinghez tartozott. A megérkezés után hamar megismertük a kempinget, elhelyezkedtünk a szálláson, a kempingvezetők szívélyesen fogadtak minket, elmondták a szabályokat, lehetőségeket.
Másnap felkerekedtünk, hogy megismerkedjünk a kisvárossal és egy majd félnapos kirándulás során megtekintettük a helyi nevezetességeket. Voltunk tájházban, megnéztünk egy katolikus templomot és elmentünk egy nagy játszótérre is. Harmadnap nekivágtunk a rengetegnek, a biztonságos ártéri erdőben ismerkedtünk meg a túrázás élményével.
Megtapasztaltuk az erdő hangjait, szépségeit, nehézségeit, majd kincset kerestek a gyerekek (geocaching), ami talán a legnagyobb élvezet volt minden gyermek számára. Negyedik nap lepedőt festettük és büszkén lobogtattuk a házunk előtt. A fiúk örömére volt egy lézercsata is, amikor házról házra foglalták el a kempinget nagy lövöldözés közepett.
Ötödik nap kézműveskedtünk. Készítettünk kincses ládákat, ajtódíszeket, és megnéztük a kemping melletti Bárka Múzeumot, ahol a gyerekek megismerkedhettek a halászattal, a környező madarakkal, vízi élővilággal. Este pedig tábortűz mellett megbeszéltük a heti élményeket. Mindezek mellett nagyon sokat csoport játékoztunk, amelyek nem engedték lankadni a jó hangulatot.
Összegezve egy nagyon kellemes, programokkal teletűzdelt, izgalmas hetet töltöttünk a távoli Gyomaendrődön, ahol az iskolapadból kikerülve a gyerekek új helyzeteknek köszönhetően sokkal jobban megismerhették egymást, és merem remélni, hogy a másság elfogadása is megerősödött bennük.
Szabadiné Domján Krisztina
